A Novohradské-hegység első három csúcsa
Vysoká (1 034 m), Kraví hora (953 m) és Kuní hora (925 m) – ez a három csúcs fogadja először azokat, akik České Budějovice felől érkeznek.
Töltse le az útvonalat és a térképet PDF-formátumban.
Nehézség
- közepesen nehéz és nehéz szakaszok
- Megjegyzés: babakocsival és kerekesszékkel nem járható.
Útvonal leírása
Minden csúcsra piros sávos turistajelzéssel ellátott ösvény vezet, és mindhárom csúcson található egy oszlop fém pecséttel, amely az adott hegy emblémáját viseli. Ha sikerül mindhárom csúcsot meghódítanod, és a pecséteket rányomtatnod a csúcslista lapjára (amelyet például a Nové Hrady Információs Központban lehet átvenni), akkor visszatérésedkor (vagy postai úton történő beküldés után) egy emlékérmére válthatod azt. Ez a kis emlék életed végéig emlékeztet majd arra, hogy meghódítottad a Novohradské-hegység első három csúcsát. A tapasztalt túrázók akár egy nap alatt is teljesíthetik ezt a kihívást. Azoknak viszont, akik inkább lassabb tempóban szeretnek túrázni, kisgyermekekkel indulnak útnak, vagy alaposabban szeretnék felfedezni a Novohradské-hegység szépségeit, javasolt az útvonalat legalább két napra osztani.
Bármilyen sorrendben is tervezed meghódítani a csúcsokat, a legideálisabb kiindulópont Hojná Voda, amely közvetlen autóbuszjárattal is elérhető České Budějovicéből. Hojná Vodán a legtöbb turistaút a szálloda előtti térről indul, ahol térképekkel ellátott információs táblák is találhatók. A Kraví és Kuní hegyekhez vezető utak a településen keresztül közösen haladnak, majd a parkolóhoz érve jobbra kanyarodnak. A parkolóból a zöld és a piros jelzés együtt indul, azonban néhány méter után a piros jelzés jobbra tér le, és egy sűrű lucfenyves erdőbe vezet. Ez egy nehezebben tájékozódható szakasz, de ha következetesen figyeled a piros jelzéseket, akkor a meredek emelkedőt leküzdve eljutsz a Novohradské-hegység leghíresebb sziklaalakzatához, a Napóleon-fejhez. Mivel nincs külön jelölve, ha nem figyelsz, könnyen elhaladhatsz mellette. A piros jelzés itt azonban nem ér véget: a csúcs már nincs messze, és ha felérsz, jutalmad nemcsak a pecsétes oszlop lesz, hanem a kilátó is, ahonnan tiszta időben szinte egész Dél-Csehországra ráláthatsz.
A csúcsról visszatérhetsz ugyanazon az úton, amelyen feljutottál, vagy a Pod Kraví horou turistakereszteződésnél rátérhetsz a zöld jelzésre, amely a Kuní hegyhez vezet. Az első szakasz egy kellemes, könnyű séta, amely egy kb. 1,5 km-re lévő kereszteződéshez, a Pod Kuní horou ponthoz vezet. Itt a zöld jelzés elválik a pirostól: míg a zöld tovább halad a hegyoldal mentén, a piros egy meredek, de nem túl hosszú kapaszkodón vezet fel a csúcsra. A hegytetőt omladozó ősi várfalakhoz hasonló sziklaképződmények övezik, és épp a köztük vezető szakasz a legmeredekebb. Itt ferde köveken és kisebb sziklalépcsőkön kell felkapaszkodni, ezért a stabil, csúszásmentes túrabakancs és az óvatosság elengedhetetlen. A csúcs nem egy éles szikla, hanem egy kör alakú fennsík, amely egy régi áldozati oltárra emlékeztet.
Miután kipihented magad, a piros, majd a zöld jelzésen visszatérhetsz Hojná Vodára, a kiindulópontodra.
A Novohradské-hegység csúcsaival azonban még nem végeztél: következik a Vysoká, amely a hegység harmadik legmagasabb csúcsa. Az út a Hojná Voda felső panorámateraszától indul. Innen egy 8 kilométer hosszú, piros jelzéssel ellátott, körsétát lehet tenni, amelyet kényelmes tempóban két és fél-három óra alatt lehet teljesíteni. Az útvonalról letérve eljuthatunk a Hojná Voda Őserdő Természetvédelmi Területhez, amelyen tanösvény vezet keresztül. Ajánlott azonban visszatérni a piros jelzésre, hogy elérjük ezt a harmadik csúcsot is. Az ösvény meglepő kilátópontokat és monumentális sziklaképződményeket kínál, amelyek mellett elhaladva érdemes időt szánni a csodálatra. A Vysoká csúcsa erdővel borított, így innen nem nyílik kilátás a tájra. Az egykor itt álló kilátótornyot sajnos régen elbontották, de a hely varázslatos, misztikus hangulata így is különleges élményt nyújt.
Érdekességek az útvonalon
A Boldogságos Szűz Mária Vigasztaló zarándoktemploma Dobrá Vodán
A Novohradské-hegység meghatározó jelképe, amely már messziről látható, ha České Budějovice felől közelítünk. A barokk templom alapkövét 1706-ban rakták le. Ünnepélyes felszentelésére 1715-ben került sor, és ezt követően a templom fokozatosan egyre nagyobb hírnévre tett szert mint Csehország egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye. Nem volt ritka, hogy zarándokok érkeztek ide Csehországból, Morvaországból, Ausztriából, Németországból, Szlovákiából, Magyarországról és Szlovéniából. A hely jelentőségét tovább növelte egy gyógyfürdő létezése, amely Zikmund Winter híres írót arra ihlette, hogy a „Dél-csehországi Lourdes” névvel illesse ezt a helyet. Az utóbbi években a templom jelentős felújításon esett át, amely során a belső tér is megújult. Minden túlzás nélkül állítható, hogy a végeredmény lenyűgöző és mindenképp érdemes megtekinteni. A templom a liturgikus szertartásokon kívül is látogatható, sőt, nemcsak istentiszteleteknek, hanem kulturális eseményeknek is helyszínt biztosít.
Hojná Voda
Az első írásos említés erről a településről, amely ma Horní Stropnice község része, 1553-ból származik, amikor Rosenbergi Vilmos 26 telepest és favágót hozott ide. Ők alapították meg a Vilémova Hora nevű települést, feltehetően Rosenbergi Vilmos tiszteletére. Egy újabb említés 1564-ből származik, amikor egy gyógyító hatású forrást fedeztek fel itt. A forrás felfedezése után fürdőközpontot létesítettek, amelyet számos híres látogató keresett fel. Fénykorában olyan neves személyek látogatták meg, mint Rosenbergi Vilmos, Rosenbergi Péter Vok, a Buquoy család tagjai, Zikmund Winter író és történész, valamint mások. 1623-ban a település nevét Vilémova Horáról Heilbrunnra változtatták, majd később Palacký Ferenc adta neki a ma ismert cseh nevét. 1938-ban Hojná Vodán több mint 600 lakos élt, köztük 15 cseh. A második világháború után a lakosság jelentős részét kitelepítették. A határsáv kialakításával és a belépés megtiltásával a Novohradské-hegység és vele együtt Hojná Voda szinte teljesen ismeretlenné vált. Ma Hojná Voda kedvelt kiindulópont a túrázók, kerékpárosok és sífutók számára.
Hojná Voda-őserdő
A Hojná Voda-őserdő nemcsak a Novohradské-hegység, hanem Közép-Európa szempontjából is kiemelkedő természeti emlék. A Žofín-őserdővel együtt ez Csehország két legrégebbi őserdeje közé tartozik. 1838-ban Buquoy György gróf nyilvánította védetté. Az erdő elhelyezkedése jól látható a térképeken, és bár az odavezető út nincs jelölve, a bejáratot nem nehéz megtalálni. Hojná Vodáról a Vysoká felé vezető piros jelzés mutatja az utat. A magányosan álló 120-as számú háznál a piros jelzés letér az aszfaltútról, de az erdőhöz vezető út ezen az úton folytatódik. Gyalog körülbelül 40 perces sétára kell számítani. Az erdőn egy tanösvény vezet keresztül, amelyet a Cseh Köztársaság Erdészeti Igazgatósága hozott létre. A körút mentén elhelyezett tizenegy információs tábla segítségével nemcsak az őserdő világát ismerhetjük meg, hanem betekintést nyerhetünk az erdőmérnöki térképészet, az erdőgazdálkodás és egy különleges történelmi esemény részleteibe is.
